A magánmásolási díjról

Mi a magánmásolási díj?

A szerzői jog régóta meglévő szabályai alapján a művekről másolatot csak a szerző engedélyével lehet készíteni. Ugyanígy egy zenés hangfelvételnél az előadó és a kiadó, a filmnél a producer engedélye szükséges. Az 1960-as évek óta azonban az otthoni magánmásolások olyan mértékben elterjedtek, hogy ennek az eredeti szabálynak a változatlan alkalmazását mind többen tartották lehetetlennek. Ezért – először Németországban, majd az 1980-as évek elején már Magyarországon is – bevezetésre került a magánmásolási díj.

Ennek lényege röviden a következő.

A törvény rendelkezik az ún. magáncélú másolatkészítés szabad felhasználásáról. Ennek alapján egy természetes személy magáncélra a hangfelvételekről, filmekről és más művekről a szerzői jogosult engedélye nélkül másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A másolatot készítő természetes személy a szabad felhasználás kedvezményezettje.

Ez a magáncélú másolatkészítés azonban nem díjmentes. A szerzői jog magánmásolási díjigényt, biztosít a szerzői jogosultaknak – a fenti másolatkészítési szabadság ellentételezéseként.

Ez a díjigény közvetett és átalány jellegű.

A díjat nem a másolatot készítő természetes személy fizeti közvetlenül, hanem a másolatkészítésre alkalmas üres hordozókat forgalmazó vállalkozás, amely a díjat a hordozókat vásároló fogyasztókra áthárítja.

A díjat minden másolatkészítésre alkalmas hordozóra meg kell fizetni, amely a szabad felhasználás kedvezményezettjének minősülő természetes személy birtokába kerülhet, és ezáltal ő arra magáncélú másolatot készíthet.

A díj tehát nem a tényleges másolatkészítésért, és nem is egy jogsértés miatti kártérítésért – hanem a szabad magáncélú másolás lehetőségéért fizetendő.

A magánmásolási díjra jogosult személyek a következő kategóriákba tartoznak: zeneszerzők, zeneszövegírók, irodalmi szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-kiadók, vizuális alkotók, filmes alkotók és filmelőállítók.

Ezt a díjat azonban ők nem közvetlenül, egyenként gyűjtik be, hanem minden országban saját közös jogkezelő szervezeteik érvényesítik. Magyarországon a közös jogkezelést egyesületi formában végzik a szerzők, előadók és kiadók – következő szervezeteik útján:

  • Zeneszerzők, szövegírók, írók: Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, www.artisjus.hu
  • Előadóművészek: Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület, www.eji.hu
  • Hangfelvétel-kiadók: Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület, www.mahasz.hu
  • Vizuális alkotók: Hungart Vizuális Alkotók Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, www.hungart.org
  • Filmes alkotók és előállítók: Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, www.filmjus.hu

A díjakat egyablakos ügyintézés keretében az Artisjus szedi be, de a díjak megállapításában mind az öt szervezet részt vesz, azok felosztását és kifizetését pedig mind az öt szervezet önállóan végzi.

Azt, hogy a díjakat pontosan milyen típusú üres hordozókra (pl. üres CD és DVD lemezekre, memóriakártyákra stb.) és milyen összegben kell megfizetni, az Artisjus díjszabása tartalmazza (https://www.artisjus.hu/felhasznaloknak/maganmasolasi-dij/tarifa-10/). Ez a díjszabás a többi közös jogkezelő szervezettel egyetértésben kerül kialakításra, majd a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt zajló egyeztetések végén az igazságügyi miniszter hagyja jóvá – és végül megjelenik a Hivatalos Értesítőben.

A díj megfizetését a hordozóra ragasztott, azonosítást lehetővé tevő hologramos matrica, vagy a hordozó IMEI száma igazolja, ezeket az adatokat az Artisjus nyilvántartja.

A megfizetendő díj mértékét a díjszabásban meghatározottakhoz képest csökkenti, ha a díjat a hordozó gyártója, importőre vagy forgalmazója az Artisjusszal kötött kedvezményes megállapodás alapján fizeti.

Mit másolhatok szabadon?

A törvény rendelkezik az ún. magáncélú másolatkészítés szabad felhasználásáról. Ennek alapján egy természetes személy magáncélra a hangfelvételekről, filmekről és más művekről a szerzői jogosult engedélye nélkül másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

A széles közönséget érintő módon azonban szabadon készíthető magáncélra másolat például:

  • zeneművek hangfelvételeiről;
  • irodalmi művekről, hangoskönyvekről
  • filmekről, televízió műsorokban elhangzó művekről
  • vizuális alkotásokról, fényképészeti művekről.

Vannak a szabad magánmásolás lehetősége alól kivételek. Így például nem készíthető szabad másolat szoftverről, adatbázisról, kottáról, nem vehető fel a mű előadása, és nem készíthető másolat olyan műről sem, amelyet engedély nélkül, azaz jogellenesen töltöttek fel az internetre.

Gyakori kérdések
Mi a kereskedő felelőssége?

A meg nem fizetett jogdíjért felel az üres kép-, illetve hanghordozó összes belföldi forgalmazója, így például az a nagykereskedő vagy kiskereskedő is, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre a jogdíjat nem fizették meg.

Milyen esetben nem kell a kereskedőnek ilyen díjat fizetnie?

A kereskedők akkor nem kötelesek a jogdíj megfizetésére, ha csak olyan hordozókat vesznek át beszállítóiktól, amelyre a jogdíjfizetés megfelelően megtörtént. A jogdíj megfizetését az

  • írható CD-R és DVD lemezek,
  • az egyéb nagy kapacitású optikai diszkek,
  • a kép-, illetve hanghordozóként használható memóriakártyák,
  • audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas, mozgó alkatrésszel nem rendelkező, külső, hordozható háttértárolók,
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas hordozható multimédia eszközökbe integrált tárolóegységek,
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására szolgáló, szórakoztatóelektronikai eszközökbe integrált tárolóegységek, valamint
  • az audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására alkalmas, mozgó alkatrésszel rendelkező, merevlemezes külső háttértárolók (pl.: pendrive, USB Flash Drive)
  • audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására alkalmas, mozgó alkatrésszel rendelkező, merevlemezes külső háttértároló (pl. külső merevlemez, külső HDD)
  • audio, illetve audiovizuális tartalom lejátszására alkalmas táblagépekbe (tablet pc, média tablet)
  • audio, illetve audiovizuális tartalom tárolására, illetve lejátszására alkalmas nem hordozható és hordozható személyi számítógépekbe beépített tárolóegységek

esetében a megfelelően felragasztott, “ARTISJUS” védjegyet tartalmazó hologramos matrica megfelelően igazolja.

Mobiltelefonok esetében a jogdíjfizetés megtörténtéről az IMEI szám lekérdezésével lehet meggyőződni, ezen a weboldalon.

Létezik díjkedvezmény? Ki veheti igénybe?

Igen, létezik. A hordozók legális piacának ellenőrizhetőségéhez egyrészt a díjfizetést igazoló, kötelező hologramos címkével, másrészt – az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett – arányos díjkedvezmény felajánlásával járulunk hozzá. A kedvezményt az Ü és Ü-PC jogdíjközlemény II. fejezet 1. pontja alapján az a díjfizetésére kötelezett személy veheti igénybe, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

  • adatszolgáltatási kötelezettségének minden általa forgalomba hozott üres hordozóra nézve maradéktalanul eleget tett, és a jövőben is eleget fog tenni,
  • jogdíjtartozása nincs
  • a hologramos címke alkalmazása tekintetében semmifajta visszaélés, rendellenesség nem merült fel,
  • és kedvezmény igénybevételéről és az ehhez társuló kötelezettségvállalásokról az Artisjus-szal szerződést köt. Ez az igénybevevő szerződésszegése esetén (ideértve a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat esetét is) azonnali hatállyal felmondható, s a szerződésszegő igénybevevő az egyébként alkalmazható jogkövetkezmények mellett az igénybe vett kedvezmény kamatokkal együtt növelt visszafizetésére köteles.
A pénztárgépek memóriája után is kell ilyen díjat fizetni?

Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek adóügyi ellenőrző egységébe a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet előírásainak megfelelő, beépített SD memóriakártyára a magánmásolási jogdíjat (ÜHD) nem kell megfizetni.

A díjfizetés alóli mentesülés körülményeinek fennállását a memóriakártya után jogdíjfizetésre kötelezett forgalmazó és a pénztárgép gyártója együttesen tudja az Artisjus felé igazolni.

Az Artisjus adatlapot bocsát az érdekeltek rendelkezésére erre a célra. Az adatlap az igazolás benyújtásának részletes követelményeit is tartalmazza.

Az adatlapot kérésre e-mailen küldjük el, ennek érdekében, kérjük, hogy az érintett gyártó vagy forgalmazó vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.

Miért kell fizetni az "üres" CD-k, DVD-k után jogdíjat?

A magáncélú másolatkészítést a szerzői jogi törvény viszonylag széles körben lehetővé teszi. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha azoknak a műveknek az alkotói, jogosultjai, amelyek a törvény alapján így másolhatóak, legalább részbeni kártalanításban részesülnek. A jog nem akarja a magánszemélyeket a másolatkészítések miatt folyamatosan ellenőrizni, ezért azokat kötelezi átalány jellegű fizetésre, akik olyan hordozókat gyártanak, forgalmaznak, amelyek lehetővé teszik a magáncélú másolatkészítést.

Ki köteles a jogdíj megfizetésére?

A hordozók gyártója, importőre, első belföldi forgalmazója, és az a kereskedő, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre az előbbiek elmulasztották a jogdíj megfizetését.

Mióta kell egyáltalán ilyen jogdíjat fizetni?

A jogdíjfizetési kötelezettséget az 1980-as évek eleje óta előírja a jogszabály. Az üres CD-ken és DVD-ken az “Artisjus” hologramos címke csak a 2000-es évek elején jelent meg, de a díjfizetési kötelezettség ezelőtt is fennállt. (Ez csak a jogdíj megfizetésének ellenőrzésére szolgál!)

Hogyan állapítják meg ezeket a díjakat?

Mivel nem adóról, hanem egy sajátos szerzői jogi díjról van szó, a díjat maguk az érintett szerzők, előadók, előállítók állapítják meg – ugyanakkor természetesen szigorú állami kontroll mellett. Ez az állami kontroll biztosítja azt, hogy a jogosultak ne éljenek vissza díjmegállapítási lehetőségükkel.

A díj megállapításának a folyamata: azok a közös jogkezelő szervezetek, amelyek a törvény alapján részesülnek ezekből a díjakból, felmérések és gazdasági elemzés alapján megállapítják a díjak mértékét. Ezek a szervezetek:

A díjakat az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a díjfizetőkkel folytatott, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt lezajlott egyeztetést követően. A valóságban az Artisjus természetesen már a díjak megállapítása előtt felveszi a kapcsolatot a forgalmazókkal az egyeztetések lefolytatása végett.

Kik és hogyan részesülnek ezekből a díjakból?

A bevezetésre került jogdíj megfelelő arányban szétosztásra kerül zeneszerzők, írók, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, filmelőállítók, filmalkotók, képzőművészek között. Ezt elsődlegesen maga a szerzői jogi törvény határozza meg.

Hanghordozók esetében: (zárójelben a felosztást végző szervezet neve)

  • 45% zeneszerzők és írók (ARTISJUS)
  • 30% előadóművészek (EJI)
  • 25% hangfelvétel-kiadók (MAHASZ)

Képhordozók esetében:

  • 13% filmelőállítók (FILMJUS)
  • 22% filmalkotások mozgóképi alkotói (FILMJUS)
  • 4% vizuális művészek (HUNGART)
  • 16% filmírók (FILMJUS)
  • 20% zeneszerzők és szövegírók (ARTISJUS)
  • 25% előadóművészek (EJI)

(A „vegyes hordozók” esetén a felhasználás arányairól szóló felmérések ismeretében az említett csoportok állapodnak meg abban, hogy a beszedett díjak milyen része kerül felosztásra „hanghordozóként”, illetve „képhordozóként”.)

Az egyes csoportokon belül a felosztást az érintett szerzők, előadók, kiadók saját, ún. közös jogkezelő egyesülete végzi. A felosztás elveit maguk a jogosultak állapítják meg demokratikus keretek között: a jogosultak választott testületei által elfogadott felosztási szabályzat szerint. Ezt a szabályzatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen ellenőrzi.

A szoftverszerzők, szoftverfejlesztők azért nem részesülnek ebből a díjból, mert a szoftvereknek még a magáncélú másolása is jogsértő, így a kompenzáló díjazásból sem részesülhetnek.

Az Artisjus vélelmezi-e, hogy minden vásárló jogsértő másolatot fog készíteni?

Nem, épp ellenkezőleg: ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.

Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”

Van ilyen díj külföldön is? Beszerezhető külföldről a hordozó?

Az üres hordozó díjra vonatkozó szabályokat az egyes államok saját belső szabályozása tartalmazza. Az Európai Gazdasági Térség 31 tagállama közül mindössze ötben (Ciprus, Egyesült Királyság, Írország, Luxemburg, Málta) nincs semmilyen díjazás az üres hordozók kereskedelme után. Ezekben az államokban a magáncélú másolatkészítések jogsértőnek minősülnek – míg Magyarországon az otthoni zenei, filmes másolatkészítések miatt nem érhet senkit jogi hátrány.

A magyar szerzői jogi törvény szerinti üres hordozó díjat a Magyarországon forgalmazott hordozókra kell megfizetni. Ha valaki saját célra vásárol külföldön üres hordozót, az ottani forgalmazó fogja megfizetni a külföldi díjat. Ha viszont valaki továbbforgalmazási céllal hoz be az országba üres hordozókat, vagy külföldi webshopból Magyarországra végfelhasználónak értékesít üres hordozókat, neki – mint forgalmazónak – a magyarországi díjakat kell megfizetnie.

A befizetett díjak sorsa

Jogosulti csoportok

A beszedett díjakat az Artisjus először a fő jogosulti csoportok között osztja meg. A megosztás arányát a szerzői jogi törvény tartalmazza (zenei szerzők, vizuális szerzők, filmes szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók). Az Artisjus tehát a megfelelő díjrészeket átadja az alábbi közös jogkezelő szervezeteknek (valamint a díjak jogszabályban meghatározott 25%-os részét a Nemzeti Kulturális Alapnak).

E szervezetek azután a díjakat az egyes szerzők, előadók, kiadók, producerek között saját felosztási szabályzatuk szerint osztják fel. Ezeket a szabályokat mindegyik egyesületben maguk az érintett jogosultak közösen állapítják meg, és felosztási szabályzatban rögzítik. A szabályzatok nyilvánosak, minden szervezet honlapján elérhetőek. A díjak felosztása és kifizetése a díjak beszedését követő évben az egyedi jogosultak részére megtörténik.

Jogosultak Közös jogkezelő   URL felosztási szabályzat

zeneszerzők, szövegírók, írók

Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

Artisjus logo

www.artisjus.hu

felosztási szabályzat

eladóművészek

Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület

EJI logo

www.eji.hu

felosztási szabályzat

filmes szerzők és előállítók

FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete

Filmjus logo

www.filmjus.hu

felosztási szabályzat

vizuális alkotók

HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület

Hungart logo

www.hungart.org

felosztási szabályzat

hangfelvétel-kiadók

Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület

MAHASZ logo

www.mahasz.hu

felosztási szabályzat

 

Kulturális célok

A magánmásolási díjak nagyobb részét a közös jogkezelők felosztják a szerzők, előadók, kiadók és producerek között – ez a kifizetés pedig elsősorban a felhasználások mennyiségével és értékével arányos. A kifizetett jogdíjak tehát az adott produkció népszerűségével, sikerességével, gazdasági értékével arányosak.

Ugyanakkor a magánmásolási díjak egy igen nagy, 25%-os része más szempontok alapján jut el a kulturális piac szereplőihez.

Ezt a 25%-os részt kötelezően kulturális támogatásokra kell fordítani, a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) útján.

A Nemzeti Kulturális Alap egy állami kultúratámogatási alap, amely a magyar művészeti élet finanszírozásának legmeghatározóbb intézménye.

A Magyar Országgyűlés a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint terjesztésének támogatása érdekében hozta létre ezt az elkülönített állami pénzalapot, amelynek fő bevételi forrása – a magánmásolási díjak 25%-a mellett –az ötöslottó játékadójának 90 százaléka. A rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz.

A magánmásolási díjak 25%-ának átadásával jelent meg az NKA-nál hangsúlyosan a könnyűzene támogatása. Az e célból létrehozott Hangfoglaló Program (hangfoglalo.hu) teljes egészében ebből a forrásból működik.

Az NKA Hangfoglaló Programjának célja a magyar könnyűzene támogatása, színvonalas produkciók fellépési lehetőségeinek, külföldi népszerűsítésének elősegítése. A program 2014. május 12-én indult (korábban: Cseh Tamás Program), azóta több száz könnyűzenei projektet támogatott.

A Program kilenc alprogramból áll: 

induló előadók támogatása
könnyűzenei koncerthelyszínek támogatása
könnyűzenével foglalkozó médiumok támogatása
előzenekaros koncertek támogatása
nemzetközi turnék és promóció támogatása
magyar könnyűzenei örökség megőrzése
zeneimenedzsment-oktatás támogatása
vidéki tehetségkutatók támogatása

A Program pályázatairól a Kollégium dönt, amelynek tagjai:

  • Cselőtei László (kollégiumvezető)
  • Berta Zsuzsa
  • Dénes Adél
  • Podlovics Péter
  • Nagy Krisztián

Visszatérítés

Tájékoztató

A magánmásolási díjat a jogosultak által elszenvedett vagyoni hátrányok részbeni kompenzálására átalány jelleggel meg kell fizetni minden olyan üres hordozó után, amely másolatkészítésre alkalmas, és amely a szabad felhasználás kedvezményezettjének, vagyis természetes személynek a rendelkezésére állhat.

A díj átalány jellegéből adódóan, ha a hordozó természetes személy birtokába kerül, a díj visszatérítésére főszabályként nincsen lehetőség, mivel a természetes személy a hordozót választása szerint magánmásolásra is használhatja.

2017. évtől a díjszabásban biztosított kivétel, ha a hordozót olyan professzionális alkotó tevékenységet folytató természetes személy használja, aki megfelelő módon igazolja, hogy a hordozó végső használata nyilvánvalóan a szabad felhasználás körébe tartozó másolás esetkörén kívül esik, azaz

  • arra kizárólag saját, professzionális, szerzői jog által védett tartalmait másolja és
  • a hordozót a szerzői jogi törvény által a szabad felhasználás körbe tartozó másolatkészítésre nem használta és nem is fogja használni.

A díj visszatérítésének feltételeiről szóló hivatalos tájékoztatónk innen letölthető.

Hivatalos tájékoztató letöltése

Gyakori kérdések
Kinek kell megfizetnie a magánmásolási díjat?

A díjat annak kell megfizetnie, aki a hordozót az országba behozza (importálja) vagy azt először belföldön forgalomba hozza. A díj megfizetéséért felel a hordozó összes belföldi kereskedője. Ezek a személyek a díjat a hordozót megvásároló személyre átháríthatják, a számlában, nyugtán azonban nem kötelesek az áthárítást és az áthárított díj összegét feltüntetni.

Honnan lehet tudni, hogy egy hordozóra a díjat megfizették-e?

Az Artisjus nyilvántartja azoknak a hordozóknak az IMEI számát, amelyek ilyen számmal rendelkeznek, ha azokra a díjat megfizették. IMEI száma van a mobiltelefonoknak és a tabletek egy részének. A többi hordozóra ún. hologramos címkét adunk, ez igazolja a díjfizetést. A hologramos címkét általában a hordozó csomagolásán lehet megtalálni, fényes ezüstös színű, egy sorszám és felirat található rajta. A címkék sorszámát nyilvántartjuk.

Mikor kell megfizetni a magánmásolási díjat?

A magánmásolási díjat minden üres hordozóra meg kel fizetni, amely Magyarországon forgalomba kerül és amire így magáncélú másolat készülhet. A díj átalány jelleggel jár minden hordozó után, ami természetes személy birtokába kerülhet és amely alkalmas a másolatkészítésre, függetlenül attól, hogy arra végül készül-e magánmásolat vagy sem.

Mit jelent az, hogy az export céljára szánt hordozókra nem kell megfizetni a magánmásolási díjat?

A magánmásolási díjat a szerzői jogi törvény alapján kell megfizetni, amelynek a hatálya Magyarországra terjed ki. Ha egy hordozót kiviteli (export) céllal forgalmaznak, arra a magyar díjat nem kell megfizetni. A kivitel célországa szerinti díjat azonban - ha van ilyen - az ottani szabályok szerint meg kell fizetni.

Mit jelent az, hogy a professzionális vállalkozási célra használt hordozóra nem kell megfizetni a magánmásolási díjat?

Ha a hordozót behozó vagy azt belföldön elsőként forgalmazó vállalkozás igazolja, hogy a hordozót egy másik vállalkozásnak adja el, és a másik vállalkozás a hordozó végfelhasználójaként csak saját, professzionális tartalmat másol a hordozóra, a magánmásolási díjat nem kell megfizetni. Ehhez az importőr/első belföldi forgalmazó és a végfelhasználó vállalkozás közös nyilatkozatára és igazolásokra van szükség. Ennek a mentességnek az eseteit és pontos feltételeit is az Artisjus Ü és Ü-PC jelű díjszabása határozza meg.

Mi a magánmásolási díj természetes személyek (nem vállalkozók) részére történő visszatérítésének célja?

Az, hogy az a természetes személy, aki az általa megvásárolt üres hordozón kizárólag olyan szerzői műveket vagy szomszédos jog által védett tartalmat tárol, amit saját maga alkotott, illetve hozott létre, visszakaphassa az áthárítás útján általa megfizetett magánmásolási díjat. A díj ilyen visszatérítése kivételes, feltételeit az Artisjus Ü és Ü-PC jelű díjszabása határozza meg.

Ki jogosult a magánmásolási díj visszatérítésének igénylésre?

Az a természetes személy, aki az adott hordozón kizárólag saját professzionális alkotótevékenységéből származó művet, műveket, illetve szomszédos jogi teljesítményeket tárol és a hordozót más célra nem használja.

Egyéni vállalkozó is jogosult a visszatérítésre?

Az ezen a honlapon ismertetett módon nem. Amennyiben az igénylő nem természetes személyként, azaz nem a szakmája, foglalkozása, üzleti tevékenységi körén kívül eljáró személyként (más szóval fogyasztóként), hanem pl. egyszemélyes gazdasági társaságként, vagy egyéni vállalkozóként jelentkezik a visszatérítés iránt, akkor az ő esetében az Ü jelű díjszabás II. fejezet 3.6. pontja és az Ü-PC jelű díjszabás II. fejezet 3.5. pontja alapján kell eljárni, rá a vállalkozásokra vonatkozó szabályok lesznek irányadóak.

Mi számít professzionális alkotótevékenységből származó műnek, illetve szomszédos jogi teljesítménynek, amely után az igénylő jogosult lesz a magánmásolási díj visszatérítésére?

Az Szjt. 1. §-a https://net.jogtar.hu/szjt szerinti, szerzői jogi oltalomban részesülő valamennyi mű, amely a szerzője alkotó tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleggel bír. Pl. egy egyszerű családi fotó, vagy nyaralásról készült fotók alapján nem lesz jogosult az igénylő a díj visszatérítésére, de az egyéni beállítással, eredeti ábrázolással készült fotóművészeti alkotás után igen. Ugyanígy nem lesz jogosult a visszatérítésre az az igénylő sem, aki a hordozón pl. egy általa felénekelt híres nemzetközi slágert tárol mp3 fájlban, akár eredeti formájában, akár megváltoztatva (átdolgozva) adja is elő. A mű átdolgozásához egyebekben az eredeti szerző külön engedélye is szükséges.

Saját teljesítmény például egy saját előadás (akár védett, akár már nem védett mű, például egy népdal, vagy egy már lejárt védelmi idejű „régi” dal előadása), a saját maga által készített hang- vagy képfelvétel (videofelvétel). Meglévő hangfelvételek vagy videofelvételek „összevágása” azonban már mások védett teljesítményét is tartalmazza, ezért az kizárólag saját teljesítménynek nem minősíthető.

Jogosult-e az igénylő a visszatérítésre akkor is, ha a hordozón a saját művei mellett más alkotók szerzői műveit is tárolja?

Nem. Az igénylő kizárólag abban az esetben lesz jogosult a visszatérítésre, ha a hordozón csak a saját alkotói tevékenységéből származó szerzői mű vagy saját védett teljesítmény található meg. Tehát hiába kéri a visszatérítést az igénylő arra hivatkozással, hogy ő professzionális zeneszerző és a műveit tartja a hordozón, ha pl. a saját maga által komponált zeneszámok mellett más szerzők és előadók munkái is szerepelnek rajta. Ugyanígy az a költő sem lesz jogosult visszatérítésre, aki a saját versei mellett mások verseit is a hordozóján tárolja.

Jogosult-e az igénylő a visszatérítésre akkor is, ha a hordozó üres, azaz azon semmilyen tartalom nem szerepel?

Nem. A magánmásolási díj visszatérítésének célja csak abban az esetben érvényesül, ha az igénylő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az általa vásárolt adathordozón ténylegesen és kizárólag a saját szerzői műveit és szomszédos jogi teljesítményeit tárolja. Tartalom nélküli hordozó esetén ennek igazolása nyilvánvalóan lehetetlen, az üres hordozó a magáncélú másolatkészítésre alkalmas.

Jogosult-e az igénylő a visszatérítésre, ha a hordozón kizárólag olyan tartalom szerepel, amely nem tartozik szerzői jogi oltalom alá (családi fotók, videók, magánlevelezések, munkaügyi dokumentumok stb.)?

Nem. A visszaigénylés feltétele, hogy a hordozóra saját, professzionális, szerzői jog által védett tartalom kerüljön. Az egyéb tartalmak másolását a díj átalány jellege figyelembe veszi, a magánmásolásra alkalmas hordozóra kerülhet védett vagy nem védett tartalom is.

Az igénylő visszamenőlegesen, az aktuális év január 1. előtt vásárolt üres hordozók esetén is jogosult a visszatérítésre?

Nem. Kizárólag azon hordozók esetében igényelhető vissza a magánmásolási díj összege, amelyekre az Artisjus részére az igény benyújtásának évében, azaz az aktuális év január 1. napján, vagy  azután fizették meg a magánmásolási díjat. A korábban megfizetett díjakat a jogosultak között már fel kell osztani és a jogosultak között felosztott jogdíjak visszatérítése már nem lehetséges. A vásárlás időpontját az igénylő által kötelezően csatolandó, üres hordozó vásárlásról készült számla/nyugta igazolja, ebből és a hordozóról bekért egyéb adatok alapján az Artisjus meg tudja állapítani, hogy a magánmásolási díj megfizetése mikor történt meg, és erről az igénylőt tájékoztatja.

Amennyiben az igénylő bejelentése szerint a hordozón tárolt szerzői mű megalkotásában társszerző vagy társ-előadó működött közre, úgy abban az esetben is jogosult a visszatérítésre?

Igen, de kizárólag a többi társszerzővel együtt. Társszerzőként az előzetes bejelentőlap 15.4. pontja alapján nyilatkoznia kell az igénylőnek arról, hogy tudomásul veszi, hogy közös mű esetén a visszatérítési igényt az igénybejelentővel azonos módon meg kell tenni minden szerzőtársnak, előadó-társnak, és minden olyan közreműködő személynek, aki az alkotási folyamatban szerzői jog által védett alkotást/alkotásrészt vagy teljesítményt hoz létre.

Szomszédos jogi jogosultként az előadóművész is jogosult igényelni a magánmásolási díj visszatérítését?

Igen, de kizárólag abban az esetben lesz jogosult az előadóművész igénylő a visszatérítésre, amennyiben az előadott mű szerzői jog által nem védett vagy az saját műve. Tehát pl. ha az igénylő énekesként hivatkozik arra, hogy a hordozón kizárólag az ő előadóművészi teljesítménye szerepel, nem lesz jogosult a visszatérítésre, ha az elénekelt, szerzői jog által védett mű szerzője (zeneszerzője és szövegírója) tőle eltérő személy. Hasonlóképpen az előző példához, egy feldolgozásokat (más előadótól származó dalokat új köntösben) játszó zenekar tagjai sem lesznek jogosultak a visszatérítésre, akkor sem, ha a hordozón csak az általuk előadott, de a fenti zenekarokhoz köthető zeneszámok szerepelnek.

Melyek azok az előzetesen meglévő dokumentumok, amelyeket az igénylőnek kötelezően csatolnia kell a visszaigényléshez?

Az igénylőnek az előzetes bejelentési űrlap megfelelő és hiánytalan kitöltését követően írásban (postai úton, vagy az ügyfélszolgálaton) meg kell erősítenie az igényt, és a megerősítéshez az alábbi, az igény elbírálásához szükséges dokumentumokat köteles csatolni:

  • az aktuális évben hatályos díjszabás hatálya alá tartozó üres hordozó megvásárlását igazoló számlát vagy nyugtát, amelynek tartalmaznia kell:
  • a) az eladó vállalkozás vagy személy cégnevét vagy teljes nevét
  • b) a megszerzett üreshordozó megnevezését és darabszámát,
  • c) a vásárlás időpontját
  • a hordozóról vagy csomagolásáról eltávolított Artisjus hologramos címkét, amelyen a címke sorszáma olvasható. 

Kapcsolat

Ezt a tájékoztató honlapot a GVH VJ-15/2014/166. sz. végzésében meghatározott módon közösen hozta létre és üzemelteti az alábbi öt közös jogkezelő szervezet:
- Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület http://www.artisjus.hu,
- Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület http://www.eji.hu,
- Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete http://www.filmjus.hu,
- Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület http://www.hungart.org,
- Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége Közös Jogkezelő Egyesület http://www.mahasz.hu.

 

Az GVH-döntés rendelkező része letölthető innen.

 

Magánmásolási díjigény visszatérítési ügyfélszolgálat
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tel: +36 1 488 2790
Email: mmd [at] artisjus [dot] com (mmd[at]artisjus[dot]com)

Telefonos ügyfélfogadási idő:
Hétfő: 14-16
Kedd: 14-16
Csütörtök: 9-11

Személyes ügyintézés időpontfoglalás után lehetséges.